Fotel Kritikus

Kritika arról, amit csak látok

Creed II (2018)

2019. január 04. 16:17 - krono_gabor

Az első rész teljesen lázba hozott mikor megnéztem, nagyon drukkoltam a szinte első bálozó rendezőnek Coogler-nak, hogy ne álljon a földbe a következő filmje. És megérte drukkolni mert jött a Feketepárduc és elsöpörte a mozikat. Ezt a filmet mindenki szerette, a magamódján, de valami mást vártak a rendezőtől szerintem szakmai berkekben, hiszen mindenki tudta, hogy a családokon alapuló dráma ott van a kisujjában, jött is a következő Creed film, de már más rendezővel... Én meg jól meg is néztem.

Szívem szerint nem mondanék semmit a történetről, mert mindenki ismeri, és nekiesnék a film nagyon kicsi boncolgatásának, de tartani akarom a megszokott bevezetést.

De akkor sztori: Adonis Creed(Michael B. Jordan) karrierje a csúcsára ér és megszerzi a VB övet, megkéri a neje Bianca(Tessa Thompson) kezét, és még Rocky(Sylvester Stallone) is meggyógyult. Minden idilli és boldog.
Közben láthatjuk, ahogy a Drogo család, (már ami megmaradt belőle) tehát apa és fia Ivan (Dolph Lundgren) és Viktor (Florian Munteanu), hogyan éli a mindennapjait. És nem azt az idilli képet fogjuk itt kapni mint mit az óceán másik oldalán.
Viktor nagyon kemény, és jó boxoló lett, apja nevelése alatt, és hát ezért el is kell vinni őt az USA-ba mert, az igazán hírérték ha újra lenne egy Creed-Drogo mérkőzés.
Ivan állítása szerint azért lettek kitaszítottak, és elüldözöttek az országából, mert Rocky kiütötte őt és ezzel romokba törte az életét. Így csak egyetlen megoldást lát az, pedig ha a fia lesz a következő, akin a VB öv díszeleghet. Ehhez viszont át kell gázolnia Apollo Creed fián.
A dráma pedig szinte már alap, ha a karakterek családi múltját tekintjük.

A film nem tartogat meglepetéseket, ez még mindig egy nagyon stílusos Rocky remake, hiszen a történet örök, és mindig lesz olyan váz, amire felhúzható. Ehhez kell egy jó rendező, aki úgy alakítja a szállakat, hogy ne legyen olyan érzése a nézőnek, hogy ezt már valahol látta.

Mondhatni sikerül is, de nem voltam teljesen megelégedve, mivel a filmről olyan visszás érzéssel jöttem ki.
Először is a film első órája valami teljes katyvasz volt, a vágások néha követhetetlenné tették a dolgot, és ezen az is rontott, hogy a karakterek közti viszonyokat e periódusban kellett volna jól megértenie a nézőnek. De így ez nem volt a legoptimálisabb. Picit, azt a hatást keltette mintha nagyon sokszor újravágták volna ezt a részt, és sok újraforgatott jelenet is lett volna benne.

De szerencsére ez a köd eltűnt a film második felére, és ott megmutatta az igazi szívét a film, és azt miért is szerettem annyira az első részt. Itt volt dráma, és karakterek ütköztetése.
Végre láthattunk nagyon jól megkomponált montázsokat, és a zene is egyszerűen végre illett a filmhez.

Nem tudom mi volt a célja a rendezőnek a film első felével, de a maga 1 órájával nekem sajnos hosszú volt, és túl lassan építkező. Ha ez lett volna a cél, akkor sajnos engem nem talált ez el, de szerintem valami inkább itt félrement. Ha ebből az 1 órából faragtak volna 30 percet, és ezt az időt a drámára fordítják, akkor egy rossz szavam sincs a művel kapcsolatban.

Mert drámában nagyon helyén volt az alkotás. Nem csak Adonis kálváriáját nézhetjük végig, és azt hogyan tudja magát újraépíteni a családja segítségével, hanem az igazi „sztár” itt a Drogo család volt. Nem csak apa-fia kapcsolatot ábrázolt a film szinte szavak nélkül hanem.

De az a baj, hogy ezen kívül nem csinál semmi kiemelkedőt a film, szidni nem tudom csak az elején a vágásért, és a dramaturgia sablonosságáért, de sajnos dicsérni sem tudom miért. Minden a helyén volt. Megvolt a kellő dráma és történet, de sajnos a film magam egy szürke egér maradt abban a nagy füstben, amit az első rész hagyott magaután.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkritikus.blog.hu/api/trackback/id/tr7414535524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.