Aki szereti Tarantinot, annak teljes szívből ajánlom a filmet, hiszen annak kihagyhatatlan, de valljuk be az aki eljut oda, hogy ezt elolvassa annak nem elég annyi, hogy Tarantino 9. filmje megy a moziban, neki ez nem jelent garanciát (pedig jelenthetne) így megírom róla a véleményem spoiler nélkül.

Megint elérkeztünk abba a szakaszába az évnek, hogy itthon is lassan vászonra kerülnek azok a filmek, amelyeket Oscarra jelöltek, és a hazai forgalmazók ekkor észbe kaptak, hogy lehet lenne értelme ezekkel elárasztani a magyar piacot. Így sikerült szerencsére eljutnom a Zöld könyv…

Sok film alkalmaz rengeteg kikacsintást és referenciát, de ezek legtöbbször belefulladnak ebbe a nagy halomba, amit maguk köré gyűjtenek, és nem tudnak mit tenni vele. Nagyon örülök neki, hogy mozijegyet vettem egy olyan alkotásra, ami nem ilyen.

Ez a film az Oscarra készült, ez látható rajta, de természetesen megfűszerezve azzal a kis del Toro érzéssel, ami miatt filmről filmre moziba vándorolunk, ha őt látjuk a rendezői szerepben. És nem kell csalódnunk, mert a del Toro-féle díszlet extravaganza természetesen a pofánkba csap.

Nehéz ebbe igazán jól belekezdeni, mert mégiscsak egy olyan filmről beszélünk, amit Oscarra jelöltek, és ráadásul magyar. Persze ilyenkor mindenki azt várja, hogy az ember alkosson valami mélyenszántó véleményt arról, mennyire esélyes ez a film az Oscaron. Én erről nem fogok…