Fotel Kritikus

Kritika arról, amit csak látok

Villámkritika: Időbevándorlók(2019)

2019. augusztus 23. 07:58 - krono_gabor

Egy újabb HBO sorozat, méghozzá az európai divíziótól. Természetesen megnéztem az első részt, és ez alapján próbálom kitalálni milyen is lesz a minőség a jövőben, és meghozni a kedveteket ahhoz, hogy ti is belenézzetek és adjatok neki egy esélyt a jelenben.

A nem túl messzi jövőben vagyunk, ahol a volt idilli életet élő, de mára már gyógyszer függő oslói rendőr egyik gyilkossági nyomozásába tekinthetünk be.
Ez persze nem lenne elég ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődését a mára már akciókhoz és pörgéshez szokott átlag nézőben. Így a fűszer az időutazás, éjszakánként a tengerbe időutaznak/teleportálnak (még semmit nem tudunk erről) a múlt változatos pontjaiból emberek. A nyomozó társa is a múltból jött, aki egy kemény észak-európai harcoscsaj volt. Az áldozat pedig ugyan így egy messzi múltból érkezett hölgy, akit ideérkezése után nem sokkal megfojtottak.

Az alap helyzet pikantériája az, hogy olyan szinten hálózták be az időbevándorlók a mindennapokat, amennyire csak lehet, ők is dolgoznak, és élik az életüket, de természetesen abban az ütemben és kultúrában, amit hoztak magukkal. Csak néhányan tudnak integrálódni a modern társadalomba, de azért az az út sem zökkenőmentes.

És ez az, ami miatt ez a sorozat kiemelkedik számomra a többi közül. Egy olyan aktuális problémát fog meg amiről igen is beszélni kellene, de nem akarunk tudomást venni róla. Ez pedig nem más, mint a bevándorlók és az integrációjuk kérdése más társadalmakba. Ez az egész elképzelés nem is születhetett volna máshol meg, mint Európában, de ez igaz a film stílusára is, mivel egy krimit kapunk kézhez. Gondolom nem sok embernek kell mára bemutatnom az igazán felkapott skandináv krimiket. A sorozat első része nagyon jól alkalmazza a műfaj elemeit, így a nyomozás egy pillanatra sem áll meg, így marad valami feszesség a háttérben.

De ami igazán megkoronázza az első részt az a dinamika a 2 főszereplő között, ehhez a színészek is hozzátesznek, de itt az igazi munka a háttérben bújik meg, a dialógusokban, és az apró jelenetekben amelyek elsőre nem is tűnnek fontosnak, de mégis definiálják a karaktereket. Egy igazi buddy moviet kapunk készhez, és ez a műfaj számomra mindig hiánycikk a filmiparban, mivel nincs kellő mennyiségű és minőségű alkotást.

Én ezt a sorozatot csak ajánlani tudom így az első rész alapján, már csak az alapkoncepció miatt is. Remélhetőleg jól használják ki az HBO adta lehetőségeket az alkotók.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkritikus.blog.hu/api/trackback/id/tr7415020824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása