Aki szereti Tarantinot, annak teljes szívből ajánlom a filmet, hiszen annak kihagyhatatlan, de valljuk be az aki eljut oda, hogy ezt elolvassa annak nem elég annyi, hogy Tarantino 9. filmje megy a moziban, neki ez nem jelent garanciát (pedig jelenthetne) így megírom róla a véleményem spoiler nélkül.

  Mondhatni, nagy várakozás övezte ezt a filmet az én oldalamról, ezért is szereztem be azonnal a jegyemet egy feliratos vetítésre, amint lehetett. És a teljesen tömött teremben pont azt éltem át, amit akkor, ha Queent hallgat az ember: az érzelmek dömpingje és hullámai, és mégsem tudja az ember…

Ennél a filmnél a nézők teljesen hülyék lesznek, vagyis inkább úgy fogalmazok, hogy túl okosnak akarják majd a barátaik előtt mutatni magukat, így megvonva az agyukat 2 óra teljes trash mozis szórakoztatástól

És el is jött a következő és nem titkolom általam legjobban kedvelt Marvel film. Ezt volt életem egyetlen filmje, amit mozisan töltöttem le az éppen akkor aktuálisan legmenőbb torrent oldalról, és újongva néztem végig úgy, hogy az effektek 90%-a nem is látszott, annyira szar volt…

Ezt a filmet sokan azért fogják lehúzni, mert állításuk szerint mennyire szemtelenül lop a Marveltől, de ezzel semmi baj nincs, hiszen jótól lopni szinte még kötelező is, ha blockbustert akar az ember csinálni. Én nem ezért fogom lehúzni, sőt, megpróbálok egy másik szemléletet…

Ennél a filmnél a kiemelt téma nem lehet más, mint az, hogy hogyan is kell egy oylan stílushű alkotást készíteni amire az egyszeri néző nem ismer rá, de miközben nézi, tökéletesen áthatja az érzés, és a lendülete a „rejtegetett” zsánernek.

Ezzel a filmel kapcsolatban kell kitérnem egy olyan dologra, ami kezdi bekebelezni a modern filmgyártást, és sajnos azt kell látnom, hogy a fogyasztókat is. Ez pedig az, amiért tudjuk, hogy évek óta miért KELL színesbőrűnek adni Oscar díjat és miért is kell minden filmbe minimum egy ázsiai és egy…