Nem hiszem, hogy sokat kellene beszélni erről a sorozatról az első évad után, de azért egy villámkritika belefér a villámsorozatról.

Így, hogy véget ért Mando és Baby Yoda közös kalandjának egyik fejezete, mindenképpen írni akartam róla, hogy nekem milyen hangulatú volt a sorozat és mik a meglátásaim az egésszel kapcsolatban mint termék.

Ugye jött a Disney+ és vele együtt az első saját gyártású, élőszereplős Star Wars sorozat a The Mandalorian. A legtöbb embernek tetszett, de természetesen az „SW fanok” megtalálták benne a problémát, ami a legtöbbjük szerint a részek hosszában volt keresendő és abban, hogy még így is vannak töltelék epizódok. Erről a 2 dologról szeretném megosztani veletek a gondolataimat:

Részek hosszával szerintem semmi probléma nincs, csak egyszerűen helyén kell kezelni a sorozatot, tehát ez egy 21 perces kikapcsolódás amit nem azért hoztak létre, hogy a Star Wars már létező és sok-sok oldalról megvizsgált történetszállát bővítsék, hiszen arra ott vannak a könyvek és a képregények is. Szerintem egyszerűen szórakoztatni akartak ebben a világában, erre utal a mérsékelt mennyiségű easter egg is. Ezzel be lehet vonzani azokat az új nézőket akik csak most kezdtek el ismerkedni az univerzummal, és azokat a gyerekeket is akik még nem múltak el 10 évesek, így semmi képük nincs erről az egészről.
Láthatóan nem a minden információra szomjazó, kőkemény SW rajondóknak készült a sorozat, és ez összhangban van a rövid részekkel és az epizodikussággal.

A másik probléma a töltelék epizódok voltak, ha valaki végignézte a sorozatot akkor tudhatja, hogy szükségesek voltak azok mert sokat adtak a nagy egészhez.
Mivel nem akar a sorozat elgondolkodtató kérdéseket feltenni a nézőnek ezért így ez elfogadható volt karakter bemutatásnak. Csak hasonlítás ként ez még mindig sokkal jobb mintha 45 perces részeket kaptunk volna arról, hogy egy karakter szereti a húslevest (ez nem egy konkrét utalás).

A stílust igazán érdemes megemlíteni, mivel egy igazi király, általam nagyon tisztelt westernt kapunk. A karakterek szerethetőek lesznek a végére mivel az a kb. 2 jellemvonás amit megtudunk róluk pont elég a szimpatizáláshoz. Nem kell ehhez egy egész családfát felépíteni...

Amit viszont kicsit tehettek volna bonyolultabbá, és szövevényesebbé azok a dialógusok, igazat megvallva sok idézhető mondatot kaptunk a szűkszavúság miatt, de nincs bőlére engedve a kommunikáció a szereplők között.

Sok, hibája ellenére is ez egy olyan sorozat amit megéri hétről, hétre várni, és kikapcsolódni arra a szűk félórára. Szerintem ez a kapudrogja most a Star Warsnak, sok ember számára. Ezt a jelleget használja arra a Disney, hogy a streaming szolgáltatása előfizetői bázist szerezzen. Ami időszakosan sikerült is, de a Mandalorian záró része után rohamos előfizetés megszüntetési hullám indult el. Remélem, hogy ez hatást gyakorol az óráscégre, és folyamatos jó minőségű tartalom előállításra sarkalja.

Érdemes elgondolkodnunk arról, hogy mit várhatunk a jövőben a sorozattól: Én személy szerint nagyon remélem, hogy ez a hangulat megmarad, de azzal is egyet tudnék élni ha minden évad mindig valami másik zsánernek lenne a stílusgyakorlata: megnéznék egy thriller felépítésű vagy egy krimis Mandaloriant is, mivel ezekkel a rövid részekkel nehéz unalmasat létrehozni. Elég hálás ez a formátum a készítők számára
De ami biztos, hogy komolyabban bele fog ékelődni a Star Wars animációs sorozatok világába, és össze fognak fonódni a szállak, erre mi sem lenne jobb bizonyíték, mint az utolsó jelenet azzal a bizonyos karddal.

Ennek a bejegyzésnek a végén szeretném megköszöni az összes lánynak és srácnak akik rekord sebességgel állítottak elő nagyon minőségi magyar feliratot a sorozathoz.

Ha érdekel mit gondolok filmekről és a sorozatokról a mindennapokban akkor kövess Twitteren
Ha pedig arra vagy kíváncsi mit nézek amiről itt nem írok akkor kövess LetterBoxdon