Fotel Kritikus

Kritika arról, amit csak látok

Aladdin és társai… Kell ez nekünk?

2019. február 20. 08:30 - krono_gabor

Első felvonás: mi is a reboot, és a remake?

Az elmúlt években egyre több olyan film lát napvilágot, amelyre nem húzhatjuk az egyediség köntösének még egy leszakadt gombját sem, mivel ezek mind-mind rebootok/remakek. Ennek a jelenségnek nem a megfejtését szeretném megtalálni ebben a cikkben, csak egyszerűen foglalkozni akarok vele, és azzal, hogy milyen hatással lehet ez nem csak a filmek világára, de a nézőkre is. Mindez mellett pedig érdekel, hogy szükség van-e ezekre a filmekre, és ha igen akkor miért?


A cikksorozat végére remélhetőleg, mindenkinek tiszta lesz ez az egész jelenség, és mindenkinek lesz jól meghatározott véleménye.
Ebben a cikksorozatban

Kezdjük egy nagyon fontos kijelentéssel: a reboot/remake magában nem rossz, és nagyon értékes alkotásokat tudnak létrehozni ezzel, erre majd még példákat is fogok felhozni természetesen, de nem szeretném, ha előre rohannánk ezzel kapcsolatban.

Plusz, ami nagyon fontos lehet mindenkinek, hogy miről is beszélünk reboot, vagy esetleg remake kapcsán, ezért ezeket szeretném külön kezelni, és szeretném, ha az ti is ugyanúgy látná ezeket, mint én.
Ezért érdemes elmagyaráznom, hogy a reboot egyszerűen az újraélesztése egy szériának vagy csak egy filmnek, erre több ok is lehet. A legtriviálisabb, ha egyszerűen régi az egész, és ezért kell neki egy vérfrissítés, nemcsak színész, de technikai oldalról is. Erre tökéletes példa a Nolan-féle Batman széria. És egy rossz példa lehet az elmúlt évtizedek Pókember szériái, mert akármennyire nem emlékszik erre senki, vagy csak ki akarja törölni az emlékezetéből, ebből volt 3 is …


Mind a kettő szükségességét tökéletesen meg lehet alapozni, és érthető is minden egyes rajongó oldaláról. De azért szerintem nem kell agysebésznek lennie senkinek sem, hogy értse, mi is az óriási különbség a kettő dolog között.  De majd ezekre az összehasonlításokra is később, ennek a sorozatnak a folytatásában kellene kitérnem.

Sokszor a reboot anyagi okok miatt is történik, vagy csak kiadó/stúdió váltás miatt. De ezek mindegyikéhez valami gazdasági érdek kötődik, teljesen érzelemmentesen. Ez egy olyan műfaj, amit nem lehet megalapozni érzelmi döntésekkel.

Mégis sokszor azzal adják el az elkészült újításokat, hogy mindezt azért teszik, hogy megfeleljenek a nézői elvásároknak, lásd a Fantasztikus négyest, ahol kijelentették, hogy az egész azért készül, hogy a nézők szeressék a karaktereket, és építsék be a képregényes tudásukba azok is, akik mondjuk nem nézték meg az előző (de nem az volt az első) két filmet. De azért mindenki tudja, hogy itt tisztán csak a pénzről beszélünk, hiszen nem lett akkora siker a korábbi két film, miközben nem volt úgy igazán hatalmas baj velük.
Ezért mindent beraktak egy nagy keverőüstbe, és újrafőzték egy kicsit megfűszerezve a mostani elvárásoknak megfelelő dolgokkal… Így lett belőle az, amit viszont le lehet húzni a WC-n, mert nemcsak hogy nem lett sikeres, de tényleg nagyon sok olyan probléma volt vele, amit filmszerető szemmel csak hunyorogva tudok nézni, mert egyszerűen SZAR az a film.

Ebből láthatjuk, hogy a reboot mögé mindig olyan újraélesztést és ideológiát tesznek, amellyel jobban eladhatóvá akarják azt tenni. A régi Batman filmek az új tizenéves nézőközönséget nem is érdeklik, hiszen valljuk be, eljárt felettük az idő, és van olyan része a szériának, ami kimondottan rosszul öregedett.
Gondoljunk csak bele hiszen nem fog leülni elé egy 16 éves srác vagy csaj, hogy megnézze. Inébb Kínosnak fogja érezni a mellbimbót Batman ruháján és a kék Swarcit, mint keménynek.
Kellett a ráncfelvarrás, és a sokkal komolyabb hangvétel a sorozatnak. Nolan és Bale pedig olyat szállított le, amit 16 évesen, frissen Batman szűzen is élveznek az emberek, plusz azok, akik szerették a régi szériát is, eszméletlen vehemenciával tudják ezt az új történetet zabálni, és imádni. Ezért nagyon jó példa a Batman arra, hogyan is kell ezt az egészet jól csinálni.
Remélem érthető hogy miért nem káros mindenesetben ez a csupán pénzszerzési vágyra alapozó felújítás.

Így át is eveznék a remake vizeire, ami sokkal, de sokkal gázosabb, és sokkal nevetségesebb tud lenni. Itt természetesen nem akarok belemenni, hogy miként is ábrázolnak néha remakeket, gondolok itt a folytatásokra, vagy spin-offokra, amelyek valójában vegytiszta remakek. Így nem ez lesz a fő vonal, csak annak a megértése, milyen indíttatás lehet egy-egy remake mögött.

Nagy különbség az előzőhöz képest, hogy erre a sorsra olyan filmek is juthatnak, amelyekkel semmi baj nem lenne a mai világban sem. De természetesen itt is fogok példákat hozni. Bár ebben sokkal jobban csúszik az arány a negatívak oldalára.
Itt is vérfrissítésről kell beszélni, viszont az esetek nagy részben, nem játszik az anyagiak olyan oldala, hogy, egy kvázi sikertelen filmből sikereset csináljanak, hanem a már amúgy is sikeres alapba akarnak belenyúlni, legtöbbször pillanatnyi kampányokat meglovagolni: metoo, LMBTQ társadalom erősödése, és még sorolhatnám. Így olyan eladhatóságot generálni, amit sokszor feláldoznak a minőség oltárán.
Példaként felhoznám a Szellemirtókat… Gondolom nem kell többet mondanom annál, hogy az egyik színésznő azóta is azon van kiakadva, hogy szerinte azért nem lesz folytatás, mert nők játszották a főszerepeket, és ezt nem tudták elfogadni az emberek. Miközben ez a film egyszerűen csak értékelhetetlen volt… nemcsak rajongói szemmel, de sima néző szemén keresztül is egy nagyon kínos és túl sok pénzből forgatott Tv film volt, amin elalszik az ember vasárnap délután és boldogan kel, hogy nem maradt le semmiről.

Ezeknél az alkotásoknál sokszor olyan ideológiát tesznek mögé, aminek nincs közvetlen pénzügyi hatása, de közvetettet látnak benne a producerek. Pont ezért nagyon jó példa lehet, ahol ez jól sül el, a Mad Max.
Tegyük a kezünket a szívünkre és mondjuk ki, hogy ebben a filmsorozatban egy pasi menti meg az összes helyzetet. Ezzel semmi baj nincs is főleg ha egyben látjuk a sorozatot és Max teljes kálváriáját. És mindez mellett nem öregedett rosszul, hiszen a filmek maguk még mindig jók.
De szerencsére az újraalkotással kapott egy olyan frissítést, amitől szerintem hosszú évekre emlékezetessé tudták tenni, és elvéve a fókuszt a címszereplőtől, egy nő körül forgatva a szállakat meg is feleltek az ideológiának, amit beleépítettek.
Remélem érhető, hogy ez sem szól másról mint a pénzről, de ebben az esetben egy már amúgy is fejőstehenet akarnak klónozni, kicsit megspékelve a korszellem éppen aktuális ideáival.

Mind a két műfaj a reboot, és a remake is, tesz le az asztalra olyan alkotásokat, amelyek miatt szeretjük ezt, de sajnos olyat is, ami miatt sírba kívánjuk őket.


A továbbiakban pont ezzel akar majd foglalkozni a cikksorozat, hogy milyen hatással is van ez a nézőkre, és főleg a stúdiókra. De ezeket majd a következő cikkben megpróbálom valamennyire kivesézni.
Addig is, ha van olyan példa, ami eszetekbe jut, akkor ne tartsátok magatokban, írjátok meg kommentben, és elképzelhető, hogy foglalkozni is fogok vele a következőkben.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fotelkritikus.blog.hu/api/trackback/id/tr1114633716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Void Bunkoid 2019.02.21. 09:59:01

"em fog leülni elé egy 16 éves srác vagy csaj, hogy megnézze. Inébb Kínosnak fogja érezni a mellbimbót Batman ruháján és a kék Swarcit, mint keménynek."

Az igazat megvallva bármilyen szuperhősös film megnézése 16 évesen már kínos nem a filmre, hanem a mozinézőre nézve.

Elnézést, ha megsértek embereket, de - ugyanez igaz a Transformers-sorozatra is - már igazából 12 évesen nem értettem, hogy mitől sztori, vagy filmet érdemlő valami az, ahol az a "cselekmény" lényege, hogy 120-150 percen keresztül négyemeletes ház méretű CG robotok vagy hülyepizsamás, soha meg nem sérülő és nagyrészt szintén CG "szuperhősök" verekednek?

Pont erre reflektáltam, hogy rengeteg matinésávban leadott nickelodeonos rajzfilm, ami "gyerekeknek való"-nak tűnik a bugyuta, túlszaturált megjelenítés miatt, néha meglepően ironikus/társadalomkritikus, felnőtt aggyal inkább befogadható valami, míg ezek a tiniknek-fiatal felnőtteknek szánt kétórás agyatlan csihipuhik meg inkább valók hatéveseknek. Oké, jó dolog a verekedős akciójelenet, de nem két órán keresztül, és nem unalmas tétnélküliséggel.

zirrian 2019.02.21. 15:31:54

A Mad Max: Fury Roadot én nemtom venném-e rebootnak...nem indítja újra a sztorit, nem meséli el megint az eredettörténetet, Max karaktere nem változik, csak a színész lett más. Nekem ez inkább folytatás, á la James Bond.
süti beállítások módosítása