Valahogy 1 hónapja futottam bele egy Bereczki Zoltán insta posztba ezzel a filmmel kapcsolatban, és hát ott egy konyhapult mögött táncolt Balla Eszterrel. A poszt tetszett, de nem keltette fel az érdeklődésemet a Madarász Isti által rendezett film
Ma este viszont sikeresen belefutottam a TV premierbe, és megérte ébren maradni még egy picit.
A történet rém egyszerű:
Egy rosszul igazgatott de zseniális ételeket készítő étterem főszakácsának és egyben tulajának a lelki hullámvasútját nézhetjük végig egy kis csavarral a végső kiteljesülésig. Mindez musicales betétekkel amelyek kimondottan jók, és jól koreografáltak, így aki szereti az ilyen alkotásokat annak ez egy kötelező darab.
A filmben nincs semmi kiemelkedő kivéve 2 dolgot, de azt a végére hagynám. A színészi játék nem rossz, de azért érezhetően színpadi színészeket látunk a TV képernyőn. A főszereplőnket Bereczki Zoltánt szinte lejátsza a képernyőről Balla Eszter aki a női főszereplő és egyben a cselekmények indítója.
A sztori nagyon középszerű, úgy ahogy a forgatókönyv is, és a rendezést sem dicsérném, de egy rossz szavam sem lehet rá, úgy korrekt ahogy van.
Mindez mellett ha valaki konyhával és szakácsokkal foglalkozó kikapcsolódást keres akkor ajánlom inkább a Chefet 2014-ből ami a szórakoztató vonalat fogja meg, vagy a kicsit komolyabb hangvételű Az ételművészt 2015-ből.
Sajnos a kritizálandó filmben a gasztronómia annyi szerepet kap, hogy láthatjuk Bereczki Zolit vastagon pucolni a krumplit ami az erre érzékenyeknél kiverheti a biztosítékot(ahogy ezt nálam meg is tette).
És amit dicsérnék: ennyire jó hangulatú filmet régen láttam TV-ben, minden átjön és minden olyan mintha én is ott lennék. Egyszerűen betölti a szobát az a habos-babos hangulat amit sugároz magából a film, le a kalappal.
De ami igazán megnyert az pedig az operatőri munka, mert ebben az alkotásban az a legerősebb, és biztosan fogok még vele példálózni sokszor az ismerősöknél, ha másért nem a gyönyörű fotózásért megéri a film. Ezért pedig le a kalappal Reich Dániel előtt. Így mostmár az Isteni Műszak(2013) kötelezővé vált számomra, hiszen azt is Ő fényképezte.
Jó látni, hogy nem csak szuperprodukciók készülnek itthon, és nem csak azok élvezhetőek, ezt csak folytassák így tovább, mert egyre több ember ismerheti meg újra a magyar filmeket.
Ezt a TV filmet pedig mindenkinek ajánlom egy jó karácsonyi kajakómában, biztosan szeretni fogjátok.
