Mikor kijöttem a moziból, akkor csak azt tudtam mondani, hogy ez az egész életem egyik legjobb moziélménye volt. Ehhez természetesen nem kis mértékben tett hozzá a film, de ami igazán meglepett, az a közönség volt.
Mikor kijöttem a moziból, akkor csak azt tudtam mondani, hogy ez az egész életem egyik legjobb moziélménye volt. Ehhez természetesen nem kis mértékben tett hozzá a film, de ami igazán meglepett, az a közönség volt.
3 rész óta tanakodom magammal, hogy kellene-e Westworld kibeszélőt vagy inkább gondolatébresztőt indítanom. A legnagyobb erő, ami visszatartott az a mennyiség. Mármint nem az a 3 óra ami eddig lement a sorozatból, hanem az a mennyiségű információ ami abban a 3 órában volt. Főleg az első rész teljes káosza és kiszámíthatatlansága. De most így a 3. rész után ami eddig a leglaposabb is lett, de sok olyan kérdést indított el bennem amit meg szeretnék vitatni másokkal úgy gondolom ebbe érdemes belekezdeni.
Mondhatni kicsit megkésve foglalkozom ezzel a témával, de ennek megvan az oka és remélem ez egyértelmű is lesz mindenkinek az írás végére. Szerettem volna eltérni a megszokott „nem mondok semmit a filmről, mert az spoiler”, ezért 2 mondatban lezárom, hogy fasza volt.
Ehhez viszont idő kellett, ez eddig váratott magára.
Ennél a filmnél a nézők teljesen hülyék lesznek, vagyis inkább úgy fogalmazok, hogy túl okosnak akarják majd a barátaik előtt mutatni magukat, így megvonva az agyukat 2 óra teljes trash mozis szórakoztatástól
Ez a film az Oscarra készült, ez látható rajta, de természetesen megfűszerezve azzal a kis del Toro érzéssel, ami miatt filmről filmre moziba vándorolunk, ha őt látjuk a rendezői szerepben.
És nem kell csalódnunk, mert a del Toro-féle díszlet extravaganza természetesen a pofánkba csap.
Nehéz ebbe igazán jól belekezdeni, mert mégiscsak egy olyan filmről beszélünk, amit Oscarra jelöltek, és ráadásul magyar. Persze ilyenkor mindenki azt várja, hogy az ember alkosson valami mélyenszántó véleményt arról, mennyire esélyes ez a film az Oscaron. Én erről nem fogok véleményt alkotni, de azt elmondom milyen is volt a film, ha ezt akarod tudni, akkor kattints a Továbbra.
Ezt a cikket nem fogom felvezetéssel kezdeni, amiben kitérek arra, mi is a rejtett és mély üzenete a filmnek, vagy milyen hatással is lesz ez az egész a filmvilágra, erről a filmről úgy érdemes írni, amilyen szellemben ez elkészült. Puritánul, letisztultan, és kellő szarkazmussal.
Sokat gondolkodtam, hol is lehetne felvenni a fonalat ennél a filmnél, úgy Marvel szempontból, és rá kellett jönnöm, hogy nem szabad felvennem a fonalat, mert akkor nem fogom tudni egyedülálló műként értékelni ezt a filmet. Pedig megérdemli, nagyon is megérdemli…
Szép lassan haladok előre a Marvel tengerben, és lassan eljutok olyan filmekhez is, amelyekhez így visszagondolva semmi kedvem nincs.
Na pont így jutottam el A hihetetlen Hulkhoz(2008)
És el is jött a következő és nem titkolom általam legjobban kedvelt Marvel film. Ezt volt életem egyetlen filmje, amit mozisan töltöttem le az éppen akkor aktuálisan legmenőbb torrent oldalról, és újongva néztem végig úgy, hogy az effektek 90%-a nem is látszott, annyira szar volt a film minősége.
Hát ez az első nekem a Vasember volt.